Frontend fejlesztő, backendes, product owner, scrum master, adatbányász… – ha ránézünk egy-egy állásportálon keresett informatikai állások listára, a felsorolás végtelen. Hogyan döntsük el, mi az, ami igazán nekünk való, ami a képességeinkhez és preferenciáinkhoz illeszkedik? Olvasd el átfogó listánkat, majd nézd meg a karrier kvízt!

A legizgalmasabb informatikai szakmák listája

Ebben a cikkben a következő szakmákat mutatjuk be részletesen:

  1. Frontend programozó
  2. Backend programozó
  3. Full-stack programozó
  4. Support engineer
  5. Manuális tesztelő
  6. Tesztautomatizáló mérnök
  7. Scrum Master
  8. Product Owner
  9. Adatbányász
  10. Adatvizualizáló
  11. IT szervező

 

Amikor az ember még csak kívülről szemléli a tech világot, a szerepek és a struktúrák olykor homályosak lehetnek. A szervezettől és a terméktől / szolgáltatástól függően sokszor egy helyen teljesen máshogy alakulhatnak a szerepkörök és azok elnevezései, mint egy másikon. Alább egy némileg általánosított összefoglaló következik a különböző programozói és egyéb IT-s szakmákról.

 

Frontend programozó (Frontend Developer)

Mit csinál egy frontend programozó?

Sokszor hallhatjuk a “frontend” és a “backend” kifejezéseket a programozással kapcsolatban. Ezek az end-ek, azaz végek, a felhasználóhoz képest értendők. Tehát a frontend-del találja szemben magát a felhasználó, és ami a mögött van, az a backend. 

A frontend programozó a program kinézetével foglalkozik: azokat az információkat / funkciókat mutatja meg vizuálisan, amelyet a backend állít elő. 

Például ha regisztrálunk egy oldalra, a frontendhez köthető feladat, hogy lássuk a honlap színeit, a szövegeket, a lap részeit, egymás alatt a cellákat, amibe írunk. Eközben a backendes tesz róla például, hogy betöltsön az oldal, hogy jó adatbázisba, jó helyre tudjon megérkezni a beírt információ.

Miért legyek frontend programozó?

  • Színes és komplex terület, ahol rengeteg érdekes és változatos kihívással találhatja szembe magát az ember. 
  • Ha szereted a munkád eredményét azonnal látni, akkor az összes programozói irány közül talán itt találhatod ezt meg. 
  • Bár a nagyobb cégeknél már alapvetés, hogy a design egy másik szakember felelőssége, előfordulhat (főleg kisebb cégeknél), hogy a design is a frontendes feladata. Így, ha érdekelnek a vizuális megoldások, akkor a frontend szuper lehet számodra.
  • Nagyon keresett, piacképes, jó szakma, magas fizetéssel, jelenleg a Business Insider “legjobb szakmák” listájának első helyezettje.

 

Backend programozó (Backend Developer)

Mit csinál egy backend programozó?

Ahogy feljebb is írtuk, a backend fejlesztő a program belsejével, a funkciók valós belső struktúrájával foglalkozik.

A backend fejlesztő az, aki a komplexebb funkcionális részeket elkészíti. Például ő az, aki megoldja, hogy egy űrlap a megfelelő módon és helyre mentse az adatokat, adatbázisba és esetleg CRM rendszerbe és mindez admin felületen is megjelenjen és kezelhető legyen a honlapunkon.

Miért legyek backend programozó?

  • Ha az absztraktabb gondolkodást részesíted előnyben, jobban illhet Hozzád ez a pálya.
  • Ha jobban érdekel, hogy valami hogyan működik, mintsem az, hogyan néz ki, ez lehet a te asztalod. 
  • Ha érdekelnek a komplex logikai feladványok, és szeretsz struktúrákban gondolkozni, ez neked való lehet.
  • Ebben a szakmában folyamatosan tanulhatsz, fejlődhetsz.
  • Nagyon keresett, piacképes szakma, a backend programozó fizetések magasak.

 

Full-stack programozó (Full-stack Developer)

Full-stack fejlesztő olyan technológiai szakértő, akinek ismernie kell a felhasználói kezelőfelületek technológiai hátterét, az üzleti-logikai rendszert (a háttérben futó rendszert) és az adatbázis réteget is. 

Full-stack fejlesztőként nem feltétlenül kell rendelkezned mindegyik területen ugyanolyan mély szakmai tudással. A feladat sokkal inkább az, hogy megértsd és átlásd, hogyan működik az alkalmazás kívülről és belülről. Emellett fontos, hogy tudd, hogyan zajlik/zajlott annak fejlesztése, és, ha szükséges, bármelyik területen be tudj kapcsolódni a munkába, javaslatokat tudj tenni a javításokra, változtatásokra technológiai szempontból.

Miért legyek full-stack programozó?

  • Ha mind a frontend, mind a backend érdekel, ez lehet a tökéletes irány.
  • A full-stackes az alapozástól egészen a “kulcsrakész” állapotig el tud juttatni egy terméket.
  • Ha szeretsz inkább több dolgot átlátni, mint egyben elmerülni, a full-stack lehet a Te irányod!
  • Ha szereted a változatosságot, a komplex feladatokat, full-stackesként nagy eséllyel ezekkel fordulnak majd Hozzád.
  • Ebben a szakmában folyamatosan tanulhatsz, fejlődhetsz.
  • Nagyon keresett, piacképes szakma, jó fizetéssel.

 

Support engineer (Level 2, Level 3)

Mit csinál egy support engineer?

A support engineer-ek az ügyféltámogatás élharcosai. Ők segítenek az ügyfélnek megoldani, felgöngyölíteni az egyszerűtől a nagyon komplexig terjedő összes technikai problémát. 

A support engineer-ek között a technológiai szakértelem mentén különböző szinteket szoktunk megkülönböztetni. A L0 és L1-es nehézségű problémákban a mérnöki képzettséggel nem rendelkező customer service munkatársak is tudnak segíteni általában. 

L2-es és L3-as nehézségű problémák megoldásában azonban már komoly szakértelemre és rendszer- illetve programozói ismeretekre lehet szükség. 2-es szinten például haladó vagy személyre szabott funkciókkal, komolyabb bug-okkal foglalkoznak a szakemberek. Ha ők sem elég képzettek a probléma megoldásához, akkor egy még magasabb, 3-as szintű support engineer-hez kerül, és így tovább.

Miért legyek support engineer?

  • Ha szeretsz másokat segíteni, mások munkáját előkészíteni és támogatni, ezt a munkát Neked találták ki!
  • Ebben a munkakörben folyamatosan tanulhatsz, hiszen sok egyedi eset, újdonság érkezhet be nap mint nap. 
  • Ha szeretsz emberekkel dolgozni, lételemed, hogy kommunikálhass másokkal, akkor jó support-os válhat belőled! 
  • Ne gondoljuk azonban, hogy csak az extrovertáltak szakmája a support engineering: a hangsúly L2-n és a felett leginkább a technikai tudáson és profizmuson van!

 

Manuális tesztelő (QA / Manual Tester)

Mit csinál egy manuális tesztelő?

A  szoftvertesztelő feladata, hogy a megírt programot leteszteljék. A módot tekintve lehet futtatni manuális és automatizált teszteket. A manuliális, azaz kézi tesztelés során a tesztelő kolléga nagyon részletesen és szisztemtikusan végigmegy a tesztelendő részeken, és olyan hibákat is ki tud így szúrni, amelyet egy automatizált, algoritmus által futtatott teszt nem feltétlenül mutatna ki.

Ha jó a prompt helyzetfelismerő képességed, illetve a jó problémamegoldási skilljeid, jó tesztelő válhat belőled. A sztereotípiákkal ellentétben a manuális szoftvertesztelők mindennapjai cseppet sem monotonak: bőven találhatunk ebben a munkában kreativitást és izgalmakat. Feladatkörükbe éppúgy beletartozik az, hogy hibákat keresnek, adatokat analizálnak, felhasználói viselkedést tanulmányoznak, mint hogy terheléses teszteket futtatnak, vagy akár termék- vagy esetleg projektmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokat látnak el. 

Miért legyek manuális tesztelő?

  • Megfelelő hozzáállással és tudással gyakorlat nélkül is könnyen el lehet helyezkedni ezen a területen.
  • Ha mindig kitűntél a tömegből a precizitásod miatt, a manuális tesztelés a Te asztalod lehet!
  • Jövőbiztos karrier: amíg vannak szoftverek, addig tesztelni is kell.
  • Sok előrelépési lehetőség van (automatizált tesztelés, programozás, tesztvezetés, teszt menedzseri pozíció, termékmenedzsment stb).
  • Folyamatos tanulást igényel.
  • Nem kell programozónak lenned, hogy kézi tesztelővé válhass.
  • Nagyon keresett, piacképes szakma, a manuális tesztelő fizetése általában az átlagnál jóval magasabb.

 

Tesztautomatizáló mérnök (Test Automation Engineer)

Mit csinál egy tesztautomatizáló mérnök?

A tesztelési erőfeszítések skálázása érdekében a tesztautomatizáló mérnökök automatikus teszteket írnak, hogy azok a háttérben, minden alkalommal lefussanak, amikor új funkció vagy kódrészlet kerül be egy szoftverbe. Így minimalizálhatóak a manuális körök, és elkerülhető, hogy az új kód berakása hibát okozzon máshol, és az is, hogy amiatt mindent újra kelljen tesztelni manuálisan.

A manuális teszteléssel szemben a tesztautomatizáció az időspóroláson túl egyszerre “minőségbiztosítja” és optimalizálja a fejlesztési munkát.

Az automatizált tesztelői munkakör a klasszikus tesztelői skilleken túl jóval nagyobb elvárásokat követel. Ez a munkakör speciális szemléletmódot igényel: közelebb áll a fejlesztői munkához, mint a manuális tesztelőé.

A követelményekkel párhuzamosan a munkaerőpiaci igények is rendkívül progresszíven fejlődnek, amellyel nagyon kevés képzés tudja felvenni a versenyt. 

Miért legyek tesztautomatizáló mérnök?

  • Hiányszakma: nagyon kevés ilyen tapasztalattal rendelkező szakember van jelenleg a piacon, tehát keresett, jól fizető munka.
  • Ha valaki nagyon precíz de mellette szeret kreatív is lenne és zavarja a monoton munka akkor neki való ez a viszonylag új szakma.
  • Jövőbiztos karrier: amíg vannak szoftverek, addig tesztelni is kell.
  • Ha mindig kitűntél a tömegből a precizitásod miatt, de kreatív, nem monoton munkára is vágysz, a tesztautomatizáció a Te asztalod lehet!
  • Folyamatos tanulást igényel.

 

Scrum master

A scrum master mit jelent és mit csinál, akinek ez a munkája?

A Scrum Master feladata, hogy biztosítsa az agilis szervezeti kultúra érvényesülését a csapatban illetve a szervezet minél több területén. 

Agilis szervezeteket ott érdemes létrehozni, ahol a valamilyen komplex, kreatív eredményt dolgoznak a csapatok. Az agilis team tehát egy erősen motivált csapat, akik önállóságot kapnak a munkájuk elvégzéséhez és szervezéséhez. A Scrum modellben az ilyen csapatok munkája hatékonyan és viszonylagosan kiszámíthatóan szervezhető.

A jó scrum masternek egyszerre kellenek jó kommunikációs és people management képességek és széles módszertani és IT-s tudás. A scrum egyszerre facilitátor, coach, mentor, problémamegelező és -megoldó. Ahhoz, hogy azt sikeresen tudja implementálni és fenntartani egy csapatban, kívülről-belülről ismernie kell az agilis módszertant. Van, hogy egy lapra kell hoznia a különböző szervezeti szereplőket egy projekt keretében. Segítenie, támogatnia kell a csapatot, hogy a munkájukat a lehető legjobban tudják elvégezni. 

Miért legyek scrum master?

  • A scrum masteré egy felettébb színes és változatos munkakör, amelyben rengeteget lehet tanulni és fejlődni, mind szakmailag, mind emberileg.
  • Nem kell programozási tudás, hogy scrum masterré válhass.
  • Ha elemi szükségleted másokkal kommunikálni, kollaborálni, akkor szuper scrum master válhat Belőled.
  • Jövőbiztos, keresett, jól fizetett pozíció.

 

Product Owner / Product Manager

Mit csinál egy product owner?

A product owner a termék piaci teljesítményéért és annak fejlesztéséért egy személyben felelős. 

A szervezetben ő egy személyben képviseli a rábízott terméket. Az “owner” elnevezés onnan ered, hogy ő dönt a termék sorsáról, ha kell, a legmagasabb döntéshozónak is nemet mondva. Kötelessége, hogy kívülről-belülről ismerje a termékét, annak piaci helyzetét, és a piaci igényeket és kihívásokat. A jó PO folyamatosan kutat és fejleszti a terméket, ebbe a folyamatba belátása szerint bevonva a legkülönbözőbb szakértőket, és segíti azok együttműködését. 

A product owner feladata, hogy a (digitális terméken dolgozó) csapat egy az adott pillanatban legtöbb értéket teremtő célkitűzésen dolgozzon. Általában az összes megvalósításra érdemes cél, ötlet megvalósításához a csapat kapacitásai korlátozottak. A product owner feladata, hogy azonosítsa és prioritási sorrendbe állítsa azokat a problémákat és célokat, amikkel a csapat foglalkozik.

Miért legyek product owner?

  • Nem feltétel, hogy technikai ember legyen: a gyors tanulási képesség, a mindenkori domain-ismeret és az stratégiai gondolkodás sokkal lényegesebb. Ha ilyen típusú ember vagy, PO-ként nagyon sikeres lehetsz.
  • Komplex, kihívásokkal teli, mindig izgalmas feladat.
  • Nem kell programozási tudás, hogy product ownerré válhass.
  • Jövőbiztos, keresett, jól fizetett pozíció.

 

Adatbányász (Data Scientist/Analyst)

Mit csinál egy adatbányász?

A Wikipédia szerint “az adatbányászat a nagy mennyiségű adatokban rejlő információk félautomatikus feltárása különféle algoritmusok alkalmazásával”. Mai digitális világunk millió adatpont keletkezik minden egyes másodpercben: amikor kattintunk, amikor görgetünk, amikor vásárolunk valamit, és amikor egy liter olajat nyerünk ki a földből. Ezekkel foglalkozik az adatbányász.

A data scientist különböző statisztikai és matematikai összefüggések segítségével rejtett összefüggéseket keres (bányász) ebben a nagy adathalmazban, amelyet aztán, jó esetben, a szervezet profitábilis következtetéssé tud alakítani.

Miért legyek adatbányász?

  • A data scientist évek óta az első három között szerepel a Business Insider legjobb tech munkáinak listáján, hiszen mind elhelyezkedési lehetőségek, mind fizetés, mind pedig munkavállalói elégedettség szempontjából jól szokott teljesíteni ez a szakma: ha megfelelő ideig és mélységben képzed magad, majdhogynem garantált, hogy jó állásra fogsz találni.
  • Ha matekosabb, analitikusabb beállítottságú vagy, ez lehet számodra a tökéletes irány. 
  • Ha szeretsz összefüggésekre bukkanni látszólag független dolgok között, akárcsak egy igazi detektív, ez a szakma sok sikerélményt tartogathat számodra!
  • Nagyon változatos területeken alkalmazható a tudás, hiszen világunk és gazdaságunk szinte minden területén képződik adat, méghozzá egyre több!
  • A data scientist-et a “21. Század legszexibb munkája”-ként szokták emlegetni!

 

Adatvizualizáló (Data Analyst / Data Visualisation Expert)

Mi az adatvizualizáció?

Bár a Data Scientist és a Data Analyst pozíciók némileg fedik egymást, és sokszor egymás szinonimáiként emlegetik őkek, húzható a kettő közé egy némileg éles választóvonal: míg az adatbányász az adatokat “gyúrja”, összefüggéseket keres, data analyst feldolgozza és értelmezi azokat, modelleket állít fel. 

Az adathalmaz folyamatosan gyűlik, de ahhoz, hogy azt jól megértsük és jól tudjuk használni döntések támogatásra, megfelelően kell tudnunk ábrázolni őket. Ennek fontos részét képezi at adatvizualizáció, melynek során adatsorok ezreiből a stakeholderek és a “mindennapi emberek” számára is fogyasztható vizuális kimutatás lesz. Azonban a “data viz” (adatvizualizáció) nem csak ennyit tesz: rámutat az adatok közötti összefüggésekre is (íme néhány gyönyörű példa).

A jó vizualizációhoz ismerni kell, hogy pontosan milyen típusú adatokról beszélünk, ezek célját, illetve azt, hogy mit akarunk velük közölni. Emellett kell egy jól definiálható vizsgálati tárgy is: milyen folyamatok és összefüggések rejlenek az adatokban. Egy igazán informatív ábrához azt is meg kell határoznunk, hogy mely lényegi elemeket akarunk vizuálisan kiemelni. 

Miért érdemes adatvizualizációval foglalkozni?

  • Ha analitikus természetű vagy, de nem a programírás, makrózás, automatizálás rész tölt el izgalommal, hanem inkább az adatok olvasása illetve fogyaszthatóvá tétele, ez egy jó irány lehet! Bár szükség van data science skillekre, a hangsúly az utóbbiakon van. 
  • Ha érdekel a dolgok vizuális megjelenítése, de sosem vonzott a designer pálya, ez a szakma jó összekötése lehet a vizuális és analitikus képességeidnek.
  • Ha szereted átlátni a nagy képet, a dolgok közötti összefüggéseket, de nem bánod, ha el kell merülni a számok között is, jó adatvizualizáló válhat belőled.

 

IT szervező (IT Coordinator)

Mit csinál egy IT szervező?

Az információrendszer-szervező feladata a számítógéppel támogatott információs rendszer megtervezése, továbbá a meglévő rendszer korszerűsítése, javítása. 

Feladatköre eltérő lehet különböző szervezeteknél, de általánosságban elmondható, hogy alapszintű adatkezelési és rendszerfejlesztési ismereteinek köszönhetően részt tud venni a szervezet informatikai rendszerének kiépítésében és fejlesztésében. Fejlesztési és koncepcionális kérdésekben az ő kezében elsősorban a döntések előkészítése van, illetve a megvalósítást koordinálja.

Miért legyek IT szervező?

  • Ha jobban érdekel a hardware, a gépek fizikai működése és azok szövevényes rendszere, mint a hosszas programírás, ez a munka igazán passzolhat hozzád!
  • Az IT coordinator munkájára jellemző, hogy változatos, sokszor egyedi jellegű problémákat kell megoldania, viszonylag gyorsan. Ha szereted az ilyenfajta kihívásokat, ez a Te asztalod lehet!
  • Az IT szervező ritkán dolgozik egyedül: munkájából adódóan a szervezet sok és eltérő munkakörű munkatársával is rendszeres kapcsolatban lehet.
  • Ha szeretsz másokat segíteni, mások munkáját előkészíteni és támogatni, ezt a munkát Neked találták ki!

Növekvő IT szektor

Magyarországon az IT szakmából jelenleg is hiányzik 22-25000 ember, ez a szám pedig a jövőben csak nökedni fog. Az automatizáció és a technológiai fejlődés hatására a McKinsey kutatása szerint 2030-ra világszinten 20-50 millió új IT-s pozíció nyílik majd, a cégek technológiára való költése pedig duplázódik majd.

Bár sokak fejében, ha elképzelnek egy “IT szakembert”, egy programozó jelenhet meg, az IT szakma korántsem csak belőlük áll! Ahogy fentebb látható, ebben a szektorban rengetegféle, különböző képességekkel és skillekkel ellátott szakemberre van és lesz szükség. És bár mindig jó, ha tudsz egy kicsit kódolni, ez korántsem kötelező. Sőt!  Tech területen rengeteg pozíciónak nem előfeltétele a fejlesztői tudás.

 

Jelentkezz ingyenes IT karrier konzultációnkra!

A PROGmastersnél nagyon fontosnak tartjuk, hogy olyan tudást adjunk, amit tényleg szeretnél majd és fogsz is tudni hasznosítani. Jelentkezz most hetente induló ingyenes informatikai alapozó képzésünkre, ahol karriertanácsokkal látunk el és játékos szakmai tesztekkel és feladatokkal mérheted fel, hogy milyen tech szakma felé indulj.

Annak érdekében, hogy a képzés végén magabiztosan tudj döntést hozni, melyik IT karrier illik hozzád a legjobban, logikai és személyiségtesztekkel segítünk, valamint ki is próbálhatod magad játékos feladatokon keresztül, hogy az informatika mely területe a legtesthezállóbb számodra, mihez van affinitásod.