Bitcoin, Ethereum, blockchain, kriptovaluták. Az utóbbi hónapokban sokszor lehetett találkozni ezekkel a kifejezésekkel különböző internetes, tévés, rádiós hírekben és a nyomtatott sajtóban is. Mi is az a blockchain és Bitcoin, a kettő hogyan függ össze? Hogyan jött létre és miért övezi ekkora figyelem? – Zilahi Péter, a PROGmasters végzettjének írása.
A kriptopiac elképesztő növekedésének hatására 2017 végén robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a kriptovaluták iránt, azonban a technológia viszonylagos újdonsága miatt sok érdeklődő nehezen ismeri ki magát ebben a világban. Bár a téma nagysága óriási, jelen írással egy rövid, egyszerűsített képet szeretnénk adni minden érdeklődőnek kezdve az alapoktól.
Blockchain & Bitcoin
A 2008-as amerikai bankválság után 2009. január 3-án egy mai napig ismeretlen személy (vagy személyek) Satoshi Nakamoto néven útjára indította a bankoktól függetlenül létező Bitcoin nevű digitális fizetőeszközt. Különlegessége a mögötte álló blockchain technológia volt, amely az eddigi megoldásoktól eltérően egy szinte megmásíthatatlan és szuperbiztos rendszert vezetett be a tranzakciók nyilvántartására. A rendszer a nap huszonnégy órájában a hét minden napján üzemel, ünnepnapok és komolyabb karbantartás nélkül.
Elvonatkoztatva a technológiai részletektől, a legegyszerűbben a következő képpen lehetne leírni a működését: Képzeljük el a blockchaint úgy, mint egy könyvet, amelyet anonim módon bárki ingyen beszerezhet magának az otthonába. A világon rengeteg ilyen könyv található más emberek otthonában is, azonban ha bárhol bárki beleír a saját könyvébe, az a világon minden ilyen könyvben visszavonhatatlanul és kitörölhetetlenül látszódni fog. Erre az ún. decentralizált technológiára épül a Bitcoin úgy, hogy az anonim felhasználók közötti utalások mindegyikét megmásíthatatlanul tartalmazza. Az évek során tulajdonképpen az egyre szélesebb elfogadottság, gyorsaság, névtelenség és egyfajta “független digitális értékként” történő kezelése miatt a fizetőeszköz értéke tavaly decemberben rövid ideig átlépte az 5 millió forintot.
Ethereum & más kriptovaluták
Az idő múlásával egyre többen kezdtek foglalkozni a blockchain technológia továbbfejlesztésével és annak mindennapi használhatóságával is. Ez sok esetben a Bitcoin néhány technikai részletének megváltoztatásával létrehozott, úgynevezett altcoin-okat eredményezett, de szép számmal találhatunk komoly programozó csapattal rendelkező egyedi fejlesztéseket is.
Ezek közül az egyik leghíresebb az Ethereum, amely alig 3 éve indult el, de a kriptovaluták piacán a második legnagyobb kapitalizációval rendelkezik. Az Ethereum bevezette az úgynevezett okosszerződéseket (smart contract), amellyel előre meghatározott szabályok és feltételek szerint hajtódik végre egy tranzakció a hálózaton. A technológia olyan mértékű újításokat hozott, hogy a benne rejlő lehetőségek kiaknázására 2017. márciusában létrejött az Enterprise Ethereum Alliance nevű szervezet, amely mára olyan cégeket foglal magában, mint a Microsoft, Samsung, J.P. Morgan, Cicso, Mastercard, sőt még az OTP Bank is idesorolható.
Vásárlás & költés
Szinte naponta jelenti be egy-egy étterem, bár vagy webshop, hogy kriptovalutával is lehet náluk fizetni. Magyarországon talán a leghíresebb és legnagyobb elfogadóhely egy elektronikai eszközöket árusító webshop, de külföldön vehetünk akár sportkocsikat is. Az ilyen vásárlások pontosan ugyanúgy végrehajtódnak, mintha egy bankkártyával történt volna a vásárlás, azonban a költségek tekintetében nagy különbségek van a két fizetés között. Amíg a bankkártyás fizetésnél költségként merül fel a kártya ára, a számla fenntartási költsége, devizaváltási díj (ha van), ATM-ből történő pénzfelvétel esetén még a tranzakciós díj is, addig egy kriptovaluta tranzakciónál egyedül úgynevezett network fee-t (hálózati díj) kell fizetni.
Forrás: https://99bitcoins.com/a-collection-of-the-15-best-bitcoin-cartoons/
Különböző kriptovalutákat, akár a már említett Bitcoint vagy Ethereumot a kifejezetten erre létrehozott weboldalakon lehet vásárolni. A rendszer alapja ugyanaz, mint egy hagyományos tőzsde esetében: lényegében párosítja azokat az embereket, akik eladnák a kiválasztott kriptopénzt azokkal, akik megvennék azt. A vásárolt valuta egy bankszámlához hasonló, úgynevezett wallet-ben (pénztárca) tárolódik, ahova tranzakciókat lehet fogadni vagy indítani, pontosan úgy, mint egy netbankon keresztül. Azonban amíg egy pl.: EUR számlánál csak bankoknál lehet bankszámlát igényelni, a kriptovalutáknál a blockhainnek köszönhetően bármikor készíthető saját “pénztárca”, bármilyen pénzintézettől vagy vállalkozástól függetlenül. A saját wallet, ami lényegében egy kisméretű fájl a számítógépen/mobilon/tableten, bármilyen jelszóval ellátható, titkosítható, sokszorozható, vagy akár offline módon egy pendrive-on is tárolható, ezzel biztosítva azt, hogy ahhoz senki más ne tudjon hozzáférni.
Veszélyek
Bár a blockchain rendszere biztonságos, mégis rengeteg veszély leselkedik a kriptovaluta tulajdonosokra és vállalkozásokra. Az elmúlt években több hackertámadás is ért különböző tőzsdéket, ahol a felhasználók a saját valutájukat a tőzsdei “pénztárcákon” tárolták. Ezt úgy kell elképzelni, mintha pl.: egy EUR számlát kezelő bank rendszerét feltörnék, megszerezve ezzel az ott tárolt pénz bizonyos százalékát. Az eddigi legnagyobb ilyen támadás több mint félmilliárd dollár (!) veszteséget okozott. A legtöbb tőzsde viszont komoly biztonsági rendszerrel rendelkezik, ezért a hackerek legtöbbször inkább közvetlenül a felhasználókat célozzák meg már jól bevált módszerekkel (phishing – adathalászat).
Ha esetleg többet szeretnél megtudni a témáról, látogass el a közösségi finanszírozással létrehozott https://tisztabit.hu/ oldalra, ahol minden további a kriptovalutákkal, de főleg a Bitcoinnal kapcsolatos kérdésedre választ kaphatsz.