Bár jelenleg a programozók között sokkal több férfit találunk, mint nőt, ez nem volt mindig így: a 80-as évekig még többségében hölgyek dolgoztak ezen a területen. Ikonikus nők a programozás hőskorából – és egy banális ok, ami a szakma „elférfiasodásához” vezethetett.
Az első programot – olyan algoritmust, amelyet gép hajt végre – egy angol grófnő, Ada Lovelace írta még 1843-ban. A számítástechnika és a programozás történetében később is sok női név bukkan fel, ami csak visszatekintve meglepő. Az elektronikus eszközök elterjedése előtt ugyanis a hosszadalmas matematikai számításokat „emberi számítógépek” (angolul computerek) végezték, akár az üzleti életről, akár tudományos háttérmunkáról volt szó. Mivel a női munkaerő olcsóbb volt, hölgyek készítették az első csillagászati katalógust és az atombomba elkészítéséhez szükséges számítások nagy részét is.
A „Computer Room” és az ott dolgozó hölgyek 1949-ben a NACA (későbbi NASA) egyik kutatóközpontjában
A hőskor és a női úttörők
A második világháború idején a számítástechnika rohamos fejlődésnek indult, a matematikával foglalkozó nőket pedig egyre komolyabban vették. Az Enigma feltörésén dolgozó csapatban is volt néhány nő (köztük Mavis Batey és Joan Clarke), de az amerikai kontinensen készülő első elektronikus számítógépet, az ENIAC-ot kizárólag hölgyek programozták (bonyolult matematikai számításokkal és mintegy 6 ezer kapcsoló beállításával). Közülük Adele Goldstine és Betty Jennings készítette az első szoftvereket és programozási kézikönyvet. A csapat egy másik tagja, Betty Holberton a programozási nyelvek elődeinek tekinthető függvényeket írta.
Betty Jennings és Frances Bilas az ENIAC fő vezérlőpaneljénél (U.S. Army Photo)
Ennek a kornak az úttörői között kell megemlíteni Grace Hoppert, aki elsőként vázolta fel egy számítógéptől független programnyelv ötletét. Megalkotta az első fordítóprogramot (compiler) 1952-ben, és irányította az egyik legkorábbi modern nyelv, a COBOL kifejlesztését. Állítólag a „debugging” kifejezés is tőle ered.
Grace Hopper az UNIVAC billentyűzeténél 1960 körül
Pár évvel később alapította meg az Egyesült Államok egyik első szoftvercégét egy nő, Elsie Shutt – és a vállalatánál egyetlen férfi sem dolgozott programozóként. A jelenség nem volt egyedülálló: Nagy-Britanniában Stephanie Shirley szoftvercégénél a 300 alkalmazott között mindössze 3 férfi volt egészen 1975-ig. Ekkor a nemi diszkriminációt tiltó törvény miatt változtattak a foglalkoztatáspolitikán.
A „férfias” számítógép kora
A ’80-as évek első felében még arányaiban több nő tanult számítástechnikai szakon, mint egészségügyi képzésben – azonban az évtized második felében már rohamosan csökkent a programozást tanuló hölgyek aránya. Egy tanulmány szerint nem véletlenül egyezik az időpont a személyi számítógépek elterjedésének kezdetével. Az első PC-ken futó programok szinte kivétel nélkül „fiús” (lövöldözős) játékok voltak, a hirdetések is elsősorban a fiatal férfiaknak szóltak. Egy 1990-ben készült amerikai kutatás szerint a szülők nagyobb valószínűséggel vettek számítógépet fiúgyermekeknek, mint lányoknak.
A War Games című fimben 1983-ban már egy fiatal, fehér férfi játszotta a tipikus programozót
Ahogy a számítógép „fiús” eszközzé – és profitorientált üzletté – vált, a nők szép lassan eltűntek a programozói szakmából. Magyarországon mindössze az informatikushallgatók 15%-a volt nő 2014-ben az IVSZ kutatása szerint.
Igaz, a programozóként elérhető magasabb fizetés és a rugalmas munkavégzés lehetősége ismét egyre több hölgyet vonz erre a területre. Egy amerikai kutatás szerint 2015-ben a munkaerőpiacra belépő junior programozók között már 42 százalék volt a hölgyek aránya, ami talán egy újabb korszak kezdetét jelzi a programozás világában.
Programozni tanuló nők a PROGmaters képzésén
A saját lehetőségeihez mérten a PROGmasters is támogatja, hogy a nők újra meghódítsák a szoftverfejlesztés területét. Több hölgy mentorunk is van, a 2018-as nyári képzés 31 résztvevője közül pedig 6-an tartoznak a szebbik nem képviselői közé. Bízunk benne, hogy ez az arány a későbbiekben tovább növekszik.