Az IT-s álláshirdetéseket böngészve néha nehéz eligazodni a sokféle munkaköri elnevezés között. Talán a honlapkészítéshez kapcsolódó pozíciók között a legnagyobb a keveredés: itt találkozhatunk többek között a webdizájner, webfejlesztő, webszerkesztő, sitebuilder, frontend fejlesztő szavakkal is. Szómagyarázó cikkünkben sorra vesszük mindet és bemutatjuk a legfontosabb különbségeket.
Az internet hőskorában még csak programozók voltak, akik többek között honlapokat is készítettek. Azóta viszont jóval összetettebbé vált az IT világa. Megjelentek olyan alkalmazások és tartalomkezelő rendszerek (CMS-ek), amelyek segítségével programozói tudás nélkül is el lehet végezni bizonyos módosításokat a weboldalakon. Ugyanakkor az összetettebb honlapoknál az egyedi fejlesztés és a tervezés egyre fontosabbá vált. Végül több szint és több feladatkör jött létre, amely között sok a kapcsolat és az átfedés. A helyzetet tovább bonyolítják az angol kifejezések magyarítására használt rokonértelmű szavak.
A továbbiakban az egyértelműség kedvéért azt nevezzük programozónak vagy fejlesztőnek, aki képes egy programozási nyelven kódot írni és értelmezni. (A HTML és a CSS csak leíró nyelv, és bár ezekkel is lehet nagyon magas szinten dolgozni, önmagukban még nem elegendőek a klasszikus frontend programozáshoz.) A következőkben aszerint vesszük sorra a különböző pozíciókat, hogy milyen típusú és mélységű szakmai feladatok kapcsolódnak hozzájuk.
Aki a megjelenésért és a felhasználóbarát felületekért felel: a webdizájner vagy UI/UX designer
A webdesigner (magyarosan webdizájner) a honlapok, alkalmazások, szoftverek látható felületeit tervezi meg. A látványra és a használhatóságra figyel, arra, hogy az adott honlap minden felületen jól nézzen ki és könnyű legyen értelmezni. A UX designer (magyarosan felhasználóiélmény-felelős) feladata is hasonló, de az esztétika mellett legalább annyira fontos, hogy egyszerűen használható, intuitív kezelőfelületeket tervezzen. Mindketten grafikai tervező programokat használnak, és a legtöbb esetben képfájlokat vagy .pdf-eket készítenek. Tehát nem programoznak. Valamennyire tisztában kell lenniük a webes lehetőségekkel, így nem árt, ha értenek a HTML-hez és a CSS-hez, a reszponzív megoldásokhoz, de ténylegesen nem ezekkel dolgoznak. A megvalósítás ugyanis már a webszerkesztők vagy a frontend programozók asztala.
Aki az egyszerűbb feladatokat végzi: a webszerkesztő (sitebuilder)
A webszerkesztők általában valahol a webdizájner és a frontend programozó között vannak szakmai szempontból. A kapott (vagy a megrendelővel egyeztetett) tervek alapján összeállítják az adott oldal HTML és CSS kódját. A leggyakrabban azonban nem egyedi programkódot írnak, hanem „előre gyártott” elemekből dolgoznak, például tartalomkezelő rendszerekben elérhető sablonokból (WordPress, Joomla stb.). Ők már magasabb szintű HTML és CSS tudással rendelkeznek, emellett sokszor valamilyen összetett nyelv (pl. JavaScript, PHP, Java) alapjait is ismerik. Sok gyakorlati trükköt is tudnak, például mérőkódokat beilleszteni, bekötni a hírlevélküldő rendszereket stb. Mégsem nevezhetők „klasszikus” programozóknak.
Aki valóban fejleszt: a frontend programozó
Azokat a szakembereket, akik nem csak szerkeszteni és bővíteni tudják az adott oldalt, hanem akár teljesen új elemeket is építenek hozzá, magyarul webfejlesztőnek vagy frontend programozónak nevezik. Ők készítik a komoly, egyedi tervezésű weboldalakat, vagy akár azokat az alap sablonokat, amelyekből később a webszerkesztők dolgozhatnak. Vannak területek (pl. pénzügy, egészségügy), ahol a biztonság és a megbízható működés miatt szinte mindent egyedi fejlesztéssel kell megoldani. Itt a frontend (és velük együtt természetesen a backend) programozók munkája megkerülhetetlen. Ők szinte kizárólag programkóddal dolgoznak, illetve az ezek kezelését megkönnyítő keretrendszerekkel (pl. Angular, React, VueJS).
Éljen a munkamegosztás!
Az IT fejlődésének köszönhetően a fenti szerepköröknek mind megvan a maga létjogosultsága, ezért jól megférnek egymás mellett. Míg a webszerkesztők – gyakran szabadúszóként dolgozva – az egyszerűbb honlapokat készítik, a valódi frontend programozók a komolyabb szakmai kihívást jelentő feladatokra koncentrálhatnak. A nagyobb informatikai projekteken ráadásul nem egyedül, hanem csapatban dolgoznak, ahol a frontendes mellett ott van a backendes kolléga is. A webdizájner (és UI/UX szakértő) akár a fejlesztő csapat tagjaként, akár külsősként segíti a munkájukat a felhasználók szempontjaira ügyelve. Ez a sokféle szerepkör ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy különböző képességű és érdeklődésű emberek találják meg a helyüket az informatika világában.