Azt nevezzük full-stack programozónak, aki a fejlesztés minden részéhez ért. De mit takar ez valójában? Lehet-e full-stack tudást szerezni úgy, hogy valaki előbb elvégez egy frontend, aztán egy backend tanfolyamot? Blogbejegyzésünkből kiderül.
A PROGmastersnél jelenleg négyféle programozóképzésre lehet jelentkezni. Az alapokról szóló Java Start mellett van külön frontend, backend és full-stack tanfolyam is. Ezért sok kérdést kapunk azzal kapcsolatban, hogy mikor érdemes a full-stack képzést választani. Nem jár jobban valaki, ha előbb elvégez egy frontend vagy backend tanfolyamot, és később – ha szüksége van rá – bepótolja a hiányzó ismereteket?
Mivel a válasz összetett, először idézzük fel, hogy mit takar pontosan ez a három kifejezés.
A frontend programozó a felhasználó által látható felületekkel foglalkozik (pl. menük, szövegek, képek, űrlapok megjelenítése). Ismernie kell legalább a HTML, CSS és JavaScript nyelveket és a kapcsolódó keretrendszereket.
A backend programozó a háttérben futó folyamatokat kezeli (pl. adatok tárolása és frissítése, biztonsági kérdések, más alkalmazásokkal való kommunikáció). Ehhez legalább egy általános célú programnyelvet kell elsajátítani (pl. Java, Python, C#). Emellett SQL és PHP ismeretekre is szükség lehet, de a legfontosabb a logikai és az elemző képesség.
A full-stack programozó nagyon leegyszerűsítve az, aki mindkét területhez ért. A komplex tudásának köszönhetően nem csak egy-egy feladatot old meg, hanem a teljes szoftverfejlesztési folyamatot átlátja és kezeli.
Az egyszerűség kedvéért hasonlítsuk a szoftverfejlesztést egy házépítéshez! A kőműves legyen például a backendes, az ács pedig a frontendes. Ekkor a full-stackes egy olyan ezermester, aki egymagában képes megtervezni és felépíteni az egész épületet.
A full-stack programozó az IT polihisztora
A full-stack fejlesztői tudás tehát többet – illetve mást – jelent, mint egyszerűen megtanulni a Java mellé a frontend fejlesztéshez szükséges nyelveket (HTML, CSS, JavaScript). A full-stack programozó ugyanis gyakran maga alakítja ki a szoftver struktúráját, és az első verzióktól a telepítésen át a frissítésekig követi a fejlesztés folyamatát. Ezért általánosabb tudással kell rendelkeznie, mint egy frontend vagy backend specialistának a maga területén, viszont az összefüggéseket, a különböző elemek együttműködését jobban kell ismernie.
Ha a fenti hasonlatnál maradunk, akkor az ezermesterünk képes egy stabil házat építeni: felhúzza a falakat és a tetőt, még talán bútorokat is készít. Viszont kevesebb díszítést és speciális elemet használ, mint egy dedikált kőműves, ács vagy asztalos, így az épület minden bizonnyal egyszerűbb kivitelű lesz, mintha több specialista dolgozott volna rajta.
Kinek való a full-stack programozás?
Visszatérve tehát a cikkünk elején feltett kérdésekre, azoknak érdemes a full-stack képzést választani, akiket minden érdekel a szoftverfejlesztéssel kapcsolatban. Szeretnének minden részfeladatot ismerni és saját kézben tartani – akár azért, hogy a saját fejlesztéseiken dolgozhassanak, vagy mert nagyra törő terveik vannak. Full-stack tudással ugyanis könnyebb továbblépni a magasabb szintű vezetői vagy tervezői (architect) pozíciók felé.
Ugyanakkor aki biztosan tudja, hogy a backend vagy a frontend területe érdekli, annak érdemes inkább ennek megfelelő képzést választania, hogy mélyebb ismereteket szerezhessen az adott szakterületen. Ez az út azok számára is előnyös lehet, akik szeretnének minél gyorsabban elhelyezkedni.
Az informatika és a szoftverfejlesztés szerencsére annyi lehetőséget kínál, hogy nincsenek rossz döntések: full-stack programozóként, backend vagy frontend fejlesztőként egyaránt könnyű munkát találni. A karrierutak pedig könnyedén átjárhatók. Ha valaki egyszer megismerte a programozás alapjait és elsajátította a logikus gondolkodást, akkor könnyen tud váltani: a backendesből vagy frontendesből később még lehet full-stack programozó, és fordítva. Mindez azonban már tényleg csak az egyéni döntésektől függ.