A low code vagy no code programozás azt jelenti, hogy kódírás nélkül, vagy minimális kódolással fejlesztünk szoftvert. Az ezt lehetővé tevő platformok vizuális szerkesztő felületeket használnak, ahol a program elemeit egyszerűen egymás mellé kell tenni – mintha építőkockákból várat építenénk. Az alábbiakban összefoglaltuk, mit érdemes tudni róluk.
Sokak szerint a low code/no code programozás az informatika legújabb forradalma. A kijelentés komolyságát mutatja, hogy a Gartner előrejelzése szerint 2025-ben az új applikációk 70 százalékát már low code vagy no code fejlesztéssel fogják létrehozni. Ez hatalmas piacot jelent – és nagy lehetőséget mindenkinek, aki az informatika területén szeretne elhelyezkedni.
Ezt jelenti a no code/low code programozás
A no code modellben a fejlesztőknek a szó szoros értelmében nem kell a tényleges kóddal foglalkozni – ami egyúttal azt is jelenti, hogy az adott programnyelv mélyebb ismerete nélkül lehet applikációkat készíteni. Ezzel szemben a low code platformokon egyedi programkódokat is lehet (vagy kell) használni, például a készülő szoftver testre szabásánál. A programkód nagy részéhez azonban itt sem kell hozzányúlni.
Kódírás helyett mindkét modellben egy vizuális felületen kell összeállítani a programot olyan alapvető elemekből, amelyek megfeleltethetők a parancsoknak. A szoftver működését tehát logikai lépésekbe kell rendezni, amelyeket a számítógép is képez értelmezni. Ez még akkor is komoly feladat, ha nem tényleges kódolásról van szó.
A „piszkos munkát” azonban már elintézi helyettünk maga a fejlesztő platform. A vizuális felületen beállított parancsokat lefordítja gépi kódra, valamint elvégzi az adatbáziskezelést, a titkosítást, a felhasználók azonosítását, a kommunikációt a külső vagy felhő alapú szolgáltatásokkal, a program méretezését és monitorozását.
Miért van szükség a low code/no code platformokra?
A hagyományos fejlesztés – amikor a kód szinte minden részét egyedileg készítik el magasan képzett programozók – időigényes és költséges folyamat. Ráadásul az informatikai szektorban hatalmas a munkaerőhiány, a senior programozók kapacitása pedig véges, miközben az új szoftverek iránti igény egyre csak növekszik. A low code/no code platformok erre a helyzetre kínálnak megoldást. Akár juniorok is készíthetnek programokat, tehát sokkal gyorsabb és olcsóbb lehet a fejlesztés.
Akár honlapot is lehet kódolás nélkül készíteni
A low code/no code platformokat leginkább olyan esetekben lehet használni, ahol nincs szükség teljesen egyedi funkciókra, inkább az a fontos, hogy a program illeszkedjen az adott vállalkozás üzleti folyamataihoz. Tipikusan ilyen terület például az ügyfelek kezelése – a megrendelések vagy a panaszok adminisztrálása és nyomon követése, egy étteremnél vagy szállodánál a foglalások kezelése stb. Egy másik példa a vállalaton belüli folyamatok optimalizálása, például az értékesítés vagy a marketing esetén.
A fenti példák esetén a vállalatoknak korábban két lehetőségük volt: választhattak kész, „dobozos” megoldásokat, vagy rendelhettek egyedi alkalmazásokat külső fejlesztőktől. A low code vagy no code platformokkal készített szoftverek valahol e kettő között helyezkednek el. Itt ugyanis a dobozos megoldásokhoz hasonlóan előre definiált funkciókból lehet válogatni, de a program működését az adott vállalat igényeire lehet szabni.
A legismertebb platformok közé tartozik az Appian, a Mendix és az OutSystems, de a Microsoftnak és a Google-nek is van saját no code/low code megoldása. Az értékesítés terén a Salesforce a legelterjedtebb, de sokan ide sorolják a honlapok létrehozását megkönnyítő WordPress motort is. A lehetőségek skálája tehát nagyon széles.
Milyen hátránya lehet a no code/low code fejlesztésnek?
A no code/low code programozás természetesen nem fogja kiváltani az egyedi szoftvereket. Továbbra is lesznek területek, ahol a speciális igények vagy körülmények miatt mindenképpen saját programkódot kell írni. Így a magasan képzett senior fejlesztők tudása továbbra is nélkülözhetetlen lesz.
Azt is fontos látni, hogy a low code/no code platformok használatánál mindig lesznek bizonyos korlátok. Ezeket a szoftvereket nem lehet a végletekig módosítani, előfordulhat, hogy nem tudnak tökéletesen megfelelni az igényeknek. A biztonság és a rendelkezésre állás szempontjából is nagyobb kockázatot jelent az ilyen platformok használata, mintha teljesen egyedi megoldást választanánk.
Hogyan kell a no code/low code platformokon fejleszteni?
A low code/no code platformoknál gyakori megoldás, hogy a program elemeit drag-and-drop (fogd meg és húzd) módszerrel kell egymás mellé tenni, nagyjából úgy, mint egy folyamatábrát. Más esetekben lenyíló menükből kell kiválasztani a megfelelő beállításokat. Mivel ezek a platformok sok lehetőséget kínálnak, a kiismerésükhöz idő és gyakorlat szükséges – valamint olyan képességek sora, amit leginkább „programozói attitűdnek” nevezhetünk.
A logikai gondolkodás például elengedhetetlen ahhoz, hogy a program elemeit megfelelően sorba tudjuk rendezni, vagy magát a szoftver működését megtervezzük. Az sem árt, ha legalább a programozás olyan alapvető fogalmaival tisztában van az ember, mint a ciklus és a változó. És – mint minden szakmának – a szoftverfejlesztésnek is megvannak a maga szakszavai, amelyeket a low code/no code platformok is használnak.
A jó hír azonban az, hogy ezt az alapvető tudást viszonylag gyorsan és könnyen el lehet sajátítani. Az interneten sok helyen lehet ingyenes tananyagokat találni a programozás alapjairól, és ma már indulnak kifejezetten olyan képzések is, amelyek egyfajta bevezetőt nyújtanak a szoftverfejlesztéshez. Egy ilyen tanfolyam elvégzése után még sok lehetőségünk van. Dönthetünk úgy, hogy alaposabban megismerünk egy programnyelvet és „hagyományos” értelemben vett programozók leszünk, vagy továbbléphetünk a low code/no code platformok felé.