Bizton állíthatjuk, hogy nem a felnőttképzés a világ legszebb szava, de azt is, hogy egyik legizgalmasabb területe az oktatásnak. A PROGmasters már több, mint 5 éve képez jellemzően 22 és 45 év közötti felnőtteket – vettük hát a bátorságot, és összeszedtünk nektek 7 dolgot, amit nem biztos, hogy tudtál a témáról.
1, Már a szocializmus alatt sem volt ismeretlen
Bár a felnőttképzés fogalma és alapvetően a képzési formák is a rendszerváltás után terjedtek el Magyarországon, a felnőttek oktatása már a szocializmusban sem volt ismeretlen. Már kevesen emlékeznek a Marxista-Leninista Esti Egyetemre, ahol a rendszer kevésbé művelt emberfőibe igyekeztek táplálni a tudást. A mindenki által csak „foxi-maxinak” becézett egyetemen (amelynek országszerte több képzési helye is volt) nem feltétlenül csak a tömény kommunista ideológiát nyomták, és nem is feltétlenül csak párttagoknak – az ország legnevesebb oktatóitól nagyon fontos kultúrtörténeti, filozófia, etikai vagy gazdaságtörténeti ismeretekre lehetett szert tenni. A képzés 3+2 éves rendszerű volt, az utolsó két évben úgynevezett szakosítókkal.
1952 és 1989 között évente mintegy 43.000 ember tanult a „foxi-maxi”-n.
2, A felnőttképzésnek is van tudománya
A felnőttképzés nem olyan, mint a „gyermekképzés”, nem véletlen, hogy önálló tudományág foglalkozik vele: ez az andragógia. A szó görög eredetű, azt jelenti: felnőtt férfit vezetni (androsz = férfi, agó = vezet). Nyilvánvalóan a pedagógus szó mintájára született. A felnőttképzés elterjedése a 18. századra tehető. Akkoriban a lakosság nagy része még analfabéta volt, az első ipari forradalom után azonban a gépek kezelése szükségessé tette, hogy legalább alapszinten írni-olvasni tudjanak az emberek. Szintén ebben az időszakban váltak népszerűvé a Vasárnapi iskolák, amelyek célja az emberek vallásos hitének megerősítése volt.
3, Népművelőből lettek az andragógusok
Magyarországon a szakterület a népművelésből nőtt ki. Nehezen hinnénk, de ilyen egyetemi szakon is lehetett végezni a 70-es, 80-as években. Belőlük lettek a kultúrházak dolgozói, mozik üzemeltetői, de akár színház- vagy koncertszervezők – a képzés tehát gyakorlatias volt és a népművelő diploma valóban ért valamit.
Az első komoly andragógia-szak Pécsett született: a korábbi népművelés tanszék a 2000-es éve elejére már egyetemi karrá (!) nőtte ki magát – számos, egytől egyig a felnőttképzés területéhez kapcsolódó szakkal. Sőt, az egykori Zsigmond Király Főiskola (ma Milton Friedman Egyetem) is a pécsi törekvések nyomán jött létre.
4, Az andragógia négy alapelve
A felnőttek természetesen teljesen másképp tanulnak, mint a gyerekek.
1. A felnőtt, ha gyermekként kezelik, úgy is viselkedik. Mivel önálló, érett személyiség, a tanulás sikeressége rajta is múlik.
2. A felnőtteknek gyakran vannak előzetes ismereteik, akár a tanulásról, akár a témáról, akár a világról, ami hasznos is lehet, de sokszor nehézzé teszi az új ismeretek befogadását.
3. A felnőttek szinte sosem kötelező jelleggel tanulnak, a muszáj itt már nem külső (tankötelezettség), hanem belső. Legtöbbször valamilyen meglévő probléma megoldására törekednek: legtöbbször új szakmát vagy, szaktudást szereznének vagy nyelvet tanulnak. Igaz, utóbbit lehet hobbiból is.
4. A motivációjuk is belső, nem úgy, ahogy a legtöbb gyereknél: céljuk az önmegvalósítás, vagy egy új kihívásnak való megfelelés.
5, Nem csak programozóhiány van
Közismert, hogy mekkora az informatikus-hiány Magyarországon, nem véletlen, hogy a bootcampek töretlenül népszerűek. De ne legyünk szemellenzősök, nem csak programozóból van kevés, de szakmunkásból is – rengetegen hagyták el az országot az elmúlt években. Aki másnapra talál burkolót, vízvezetékszerelőt, gázost vagy épp villanyszerelőt, annak javasoljuk, hogy lottózzon is. Úgyhogy aki nem érez késztetést az IT-hoz, bizony egy kétkezi szakmával is nagyon jól járhat.
6, Minden felnőttképzés, amiben új tudást szerzel
Lehetsz felnőttként programozó, tesztelő, bármilyen IT-területet elsajátíthatsz, de lehetsz cukrász, szakács vagy bolti eladó is. Minden területhez valamilyen új tudás kell: könnyebb vagy nehezebb. Sőt, ha improvizálni tanulsz, az is felnőttképzés, hiszen nem csak játszani és hibázni tanulsz meg, a mindennapokban is jól használható tudást szerzel. Ráadásul az a mondás, hogy az „ember mindig tanul valamit”, cseppet sem légből kapott, egész életünk során új és új ismereteket szerzünk: bár ezt inkább hívhatjuk felnőtt „önképzésnek”. Akár a munkahelyeden tanulsz valamit, akár a TikTok-on jössz rá, hogy dob fel neked az app releváns tartalmakat.
7, Így csináljuk mi
Szerintünk a jó felnőttoktatás képes a figyelmet és a tanulási vágyat folyamatosan fenntartani azáltal, hogy teret ad a kreativitásnak és gyakori sikerélményt ad. Nem fárasztja az agyat, mert nem negatív stresszben tartja az embert, hanem várakozásteli izgatottságban. Az elégedettség és sikerélmény abból fakad, ha sikerül elvégezni valami olyat, amit előtte még sohasem, vagy csak sokkal hosszabb idő alatt sikerült.
A PROGmastersnél mi így csínáljuk. Folyamatosan fenntartjuk a motivációt, kisebb, de életszerű feladatok megoldásával és játékos versengésekkel, ahol egyértelmű a feladat célja. És így biztosan szeretni fogod azt, amit gyerekként aligha szerettél: a tanulást. Korábbi blogcikkünket itt olvashatod.