A 28 éves koráig marketingesként dolgozó Szucsán Szintiának a Java szó hallatán korábban csak a techguruk ugrottak be, 2017 júliusában mégis sikeresen elvégezte a PROGmasters képzését. A most 30 éves Szintia közel két éve az Accenture informatikai világcég munkatársa.
28 évesen még az előző szakmádban is csak pár éve tapostad a malmot, miért kerestél mégis új hivatást?
Marketingesként úgy éreztem, hogy a teljes kiégés határán vagyok, rosszul éreztem magam a bőrömben, ezért két éve elhatároztam, hogy szakmát váltok. Ekkor láttam meg a neten a PROGmasters hirdetését, ami elsőre egyáltalán nem hozott lázba. Amikor már ötödször ugrott fel, gondoltam, megnézem, miről is szól egy ilyen bootcamp. Aztán felpörögtek az események: a PROGmasters honlapján kíváncsiságból kitöltöttem egy tesztet, a nyílt napjukon is részt vettem, majd mivel elkezdett érdekelni a téma, összehasonlítottam a bootcampeket.
És miért a PROGmasterst választottad?
Azért, mert a nyílt napon minden kérdésemre őszinte és hasznos választ adtak,
ráadásul nagyon emberközpontúak, barátságosak és családiasak voltak.
De csak itt van programozási felvételi. Nulla tudással ez nem rémisztő?
Nem, mert kaptam ingyenes felkészítő anyagokat: megnéztem az összes videót, és sorra daráltam a próbafeladatokat. Ennyi anyagot feldolgozni sok fáradsággal és lemondással jár, de ez is egy jó szűrő: aki nem leli örömét a felkészülésben, az a tanfolyamot sem fogja élvezni. Teljesen kezdőként sem lehetetlen elvégezni egy bootcampet, ha lelkes, érdeklődő és elszánt vagy.
Nem is érezted úgy a képzésen, hogy „kilógsz”?
Hogyne éreztem volna, amikor mellettem egy mérnök-informatikus, előttem pedig egy matematikus társam ült?! Volt olyan hallgató, aki mind a tíz feladattal végzett, amikor én még csak a harmadikat próbáltam megérteni. Olyanokhoz mértem a tudásom, akik ha poénkodni akartak, mondtak egy viccet a rekurzióról. Pár hét elteltével viszont a mentoroknak és a segítőkész társaimnak, valamint a sok otthoni gyakorlásnak hála már összetett feladatokat is le tudtam kódolni. És a soft skilljeim is fejlődtek:
megtanultam, hogyan lehet a sok csodabogárral megtalálni a közös hangot és együtt dolgozni.
Hogy ment az elhelyezkedés a tanfolyam után?
Mivel júliusban végeztem, amikor a cégeknél a fű se nő, ezért kicsit lassabban. Szeptember közepére azért még így is elhelyezett a PROGmasters. Méghozzá nem is akárhol: az itthon is több száz főt foglalkoztató világcég, az Accenture fejlesztője lettem. Könnyen beilleszkedtem, mivel társasági ember vagyok, rögtön elhívtak kávézni, csocsózni és ebédelni a kollégáim.
És most mivel foglalkozol?
Alkalmazás-üzemeltető vagyok, a kollégáimmal egy német prémium autómárka logisztikai tervező programjainak helyes működését felügyeljük. Egy nemzetközi csapat tagja vagyok, a közvetlen kollégáim Európa-szerte dolgoznak, így Skype-on beszélünk egymással. Nagyon élvezem, hogy ennyi eltérő kulturális hátterű, mentalitású és anyanyelvű kollégával dolgozhatok együtt már közel két éve.
Mi a legjobb abban, hogy programozó lettél?
Szeretem, hogy megbecsülik a tudásom és a tapasztalatom és elvárják, hogy kommunikáljam az igényeimet. Imádom azt, hogy sok pozitív ember vesz körül, akik csillogó szemmel beszélnek a szoftverfejlesztésről és arról, amivel éppen foglalkoznak.
Rengeteget utazhatok – minden harmadik hónapban Münchenben dolgozom. Ráadásul mindezért olyan fizetést kapok, amit gazdasági területen csak sokkal több felelősség és munka vállalásával tudtam volna elérni.