Mérnökből lett programozó. Saját bevallása szerint kevés az önbizalma, most mégis a Morgan Stanley londoni Technology Analyst Programjában vesz részt, és itthon biztos fejlesztői munka várja a cégnél. Interjú Krihó Dórával, a PROGmasters egyik végzettjével.
Neked nem volt új a programozás világa, hiszen mechatronikai mérnökként végeztél. Miért gondoltad, hogy egy szoftverfejlesztői tanfolyam még nyújthat újdonságokat?
Mérnöki tanulmányaim során teljesen másra fókuszáltam, nem érdekelt a programozás. A gépészeti irányvonal tetszett és arra is mentem mesterképzésre. A Sanofi gyógyszergyárban dolgoztam diákként és ott kezdtem excel makrókat írni, hogy egyszerűsítsem a feladataimat. Na, ekkor kezdtem el érdeklődni a programozás iránt. A mechatronika nagyon kevés programozási előképzettséget adott. Excel makró írás közben megtetszett a logikája és ezután elkezdtem vele autodidakta módon foglalkozni.
Gyerekkorodban sem volt jelen a programozás?
Nem, sajnos. Nagyon konzervatív informatikatanáraim voltak, főleg wordben és excelben kellett feladatokat megoldani.
Miért a PROGmasterst választottad?
Először „nagyobb” cégeket néztem, de nem volt szimpatikus, hogy túl sokan vannak a képzésen. Aztán a Facebookon szembejött a PROGmasters hirdetése. Az egeres logó miatt kattintottam rá.
Elkezdtem olvasni az oldalon lévő infókat, tetszett, hogy kis létszámú csoportok indulnak, mert így több figyelem jut egy emberre.
És a viszonylag rövid idő is tetszett. Jó, hogy nem kell egy évet várni, hogy elkezdj dolgozni a szakmában. Ráadásul a párom is programozó, megkérdeztem őt is, mi a véleménye a tematikáról. Ő azt mondta, ez a képzési tematika nagyon modern, tehát könnyen el lehet vele helyezkedni.
Nehéz volt a felkészülés?
Nem, mindig is jó voltam algoritmikus feladatokban, ezért is tetszett meg a programozás, mert a matematikának mindig is a logikai oldala tetszett. Így a programozási feladatok logikájára is gyorsan ráállt az agyam. A szintaktika volt kicsit több idő, hogy a Java nyelv alapjait elsajátítsam, de ezt sem ítélem nehéznek. A felvételi is jól ment, hamar kész voltam mindennel, amin kicsit meg is lepődtem.
A képzésen is könnyen vetted az akadályokat?
Amikor tényleg algoritmikus feladatok voltak, vagy az SQL-es rész, ami egy kicsit logikusabb, azok könnyen mentek, ami már „computer science”- közeli megértést kívánt, azok nehezebben. De természetes, az új fogalmak megtanulása, megértése mindig nehezebb.
Mikor érezted először azt, hogy meg fogod állni a helyed szoftverfejlesztőként?
Nagy hátrányom, hogy sosem érzem túlságosan magabiztosnak a tudásomat. De az elején nagyon eltökélt voltam.
Szerettem volna életmódot váltani, teljesen új karrierbe kezdeni és mivel a programozás tényleg tetszett,
már az elejétől fogva biztos voltam benne, hogy fejlesztőként fogok dolgozni. A pillanat, amikor ezt tényleg el is hittem, a képzés végén, a projektmunka alatt volt. Akkor éreztem, hogy ez nekem menne rendesen.
Akkor a PROGmastersnél nem csak programozói tudást, de kis önbizalmat is szereztél?
Határozottan segített a képzés a magabiztosságban. Amit pedig a mostani munkahelyemen érzek, azt is a képzés alatt tanultam, azt, hogy bátran kérdezzünk, ha elakadunk. Ha problémám van, ne egyedül próbáljam megoldani, mert lehet, hogy több időt vesz igénybe, mintha segítséget kérnék.
A munkába állás könnyen ment?
Könnyen. Rögtön a képzés után elkezdtem dolgozni annál a cégnél, ahova a PROGmasters közvetített. Ez nekem gyakorlatilag a képzés folytatása volt. Ide két társammal együtt vettek fel és kezdtünk egy teljesen új projektet, amiből tovább tanultunk.
Most pedig már a Morgan Stanley-nél vagyok, egyelőre a londoni programozó képzésükön.
Ez hogyan jött?
December környékén gondolkodtam azon, hogy szeretnék továbblépni és elmentem interjúra. Úgy voltam vele, hogy az sosem árt. Megkeresett a Black Rock, és úgy gondoltam, kipróbálom magam az interjún. A párom közben beajánlott a Morgan Stanleyhez, mert ő ott dolgozik, így ide is elmentem. Ilyenkor felkészülsz, újra előveszed az elméleti kérdéseket, frissíted a tudásod. Ilyenkor azt is fel lehet mérni, hogy a piacon mik az igények és mennyit ér a tudásod.
Az interjúk meglepően jól sikerültek, mindkét helyről kaptam ajánlatot.
Azért döntöttem a Morgan Stanley mellett, mert nagyon vonzott a londoni képzésük. És most itt is vagyok.
Mit szeretsz leginkább az új életedben?
A munkahelyemről sokat még nem tudok, hisz rögtön kijöttem a képzésre. De amikor idejöttem, nagyon nagy hátrányban éreztem magam. Itt mindenki informatikai/programozói egyetemi végzettséggel rendelkezik. Ettől függetlenül befogadtak és jól érzem magam, mindenki hihetetlenül okos. Megadják a lehetőséget, figyelnek az emberre. Nagyon sokat adnak és nagyon sok a személyes figyelem. A képzést nagyon nagy lehetőségnek tartom, és azt érzem, hogy jól döntöttem. Már látom, hogy programozó vagyok, szoftverfejlesztő vagyok és tudom, hogy helyt fogok állni az következő években. Kétségem sincs afelől, hogy én már jó pályán vagyok.