A zokni-szandál a múlté, az inkognitó-mód nem

Élnek és virulnak a programozó-sztereotípiák.
Sejtettük, hogy az emberek többségében még mindig rengeteg sztereotípia él a programozókról. De csak sejtettük, nem tudtuk.

Ezért is készítettünk egy olyan felmérést, amit ugyan csak részben lehetett komolyan venni, de mégiscsak jól kiolvasható az eredményekből, hogy mit gondolnak az emberek a programozókról.

Ide kattintva megnézheted a Nagy Programozó Kvíz kérdéseit.

Közel kétezren töltötték ki a kérdőívet, és az derült ki, hogy az emberek a zokni-szandál vagy szandál-zokni kombinációt leszámítva minden, a fejlesztőkkel/programozókkal kapcsolatos sztereotípiával szívesen viccelődnek.

A legismertebb programozó-mém: minden sztereotípia egy képen.
Most kattints ide

A válaszadók közül csupán 8 ember volt, aki szerint a legtöbb programozó lány.

Az eredmények szerint a programozók többsége egyedül vagy a szüleivel él, és csak a válaszadók harmada gondolja úgy, hogy párkapcsolatban.

Így legalább biztosan jut pénzük cukros vagy zéró kólára (a kettő együtt 1268 szavazatot kapott), „pláne, hogy gép előtt ülve pizzát esznek.”

Igaz, a gép elől nem is nagyon állnak fel, mert ott vagy gamerkednek (1245 válaszadó szerint az összes számítógépes játék-karaktert ismerik) vagy (1286 válasz) inkognitó-módban neteznek (nem írjuk le azt a szót).

Innen zuhannak ágyba, hajnali 5-kor (820 válasz), ha egyáltalán (semmikor nem alszanak: 548 válasz), és ha felkelnek, azt kapják magukra, amit épp találnak (1160 válasz), de lehet, hogy direkt valamelyik kockás inget (468 válasz)

Ilyen lenne egy programozó élete?

Éjjel-nappal gép előtt, igénytelen öltözékben, asztalnál eszik, iszik, játszik, szórakozik (most sem írjuk le szót), egyedül?
Nyilván nem ez a valóság.
De ahogy a világon mindent, úgy az emberek a programozókat is „pozícionálják”, azaz a róluk alkotott képet berakják egy polcra fejükben.

Mi, a PROGmastersnél azon dolgozunk, hogy ezt a képet megváltoztassuk.
Mert ki vágyna a fent ábrázolt életre?
Ugye?

Pedig programozónak lenni ma már se nem ciki, se nem gáz.
Sokat változott a szakma, és még többet változott a közeg.
Nem kell éjjel-nappal dolgoznod, kimondottan jól kereshetsz, biztos és jó hangulatú munkahelyed lehet, jó fej kollégákkal, barátokkal, sok szabadidővel, és igen, lehetsz lány is.

ÉRDEKEL?

Megkérdeztünk pár nálunk végzett programozót, hogy ők mit gondolnak a kérdésről.
Az eredmény ugyan kevésbé reprezentatív, mint a kvíz, de mindenképp érdekes.

Három kérdést tettünk fel.

1. Mit gondoltál a programozó szakmáról, mielőtt jelentkeztél hozzánk?
2. Változott valamit a véleményed?
3. Milyenek a programozó ismerőseid?

A legtöbben azt gondolták, hogy ez egy izgalmas szakma, amelyben sok „elvont”, „elvarázsolt” ember dolgozik, akik a számokkal és a kódokkal jobb viszonyt ápolnak, mint az emberekkel.
Szóval, azt, hogy „kockák”, de legalábbis furák.

A nálunk végzettek pozitívan csalódtak: sokkal kevesebb szerintük az „elvont” fazon, mint gondolták, sokszínűbb a szakma, és messze nem igaz, hogy minden programozó megfelel a sztereotípiáknak.
Sőt.
Lazábbak, képesek és szeretnek is csapatban dolgozni.

Az ismerőseik pedig?
Csupa jót mondtak róluk: jó fejek, segítőkészek, sokszínűek, és éppolyan normális társasági emberek, mint bárki más.

NEM EZT MONDJUK?